2011. május 30., hétfő

Végre internet!!!

Magam sem hittem, hogy ezt kibírjuk, kibírom, mégis sikerült. Tizenhét nap világháló nélkül, de senki ne keseredjen el, újra itt, és lassanként mindent bepótolok.

A költözés nem is volt olyan szörnyűséges, tényleg csak két napot vett igénybe a becsomagolás, szállítás és a kipakolás egy része. A többit pedig apránként, esténként, munka után kirámolva egy-egy dobozt. Azt hiszem, mostanra elmondhatjuk, belaktuk, megszerettük, és nem csak lakásunk, de otthonunk van.


Lajos teherautót bérelt, aminek a hátsó része liftes volt, ez nagyban megkönnyítette a munkát. A gyerekeknek reggel megtörtént az eligazítás, mit szabad (gyakorlatilag semmit), és mit nem (na ez a lista meglehetősen terjengősre sikeredett).

A nappalink ebben az állapotban leledzett a becuccolás estéjén:


Eleinte hihetetlenül szokatlan volt a hatalmas alapterület, végülis az előző lakásunk pont fele ekkora volt, de ugye a jót könnyű megszokni. Féltünk attól is, hogy kevés lesz a bútorzatunk, de ez sem lett igaz, jól érezzük magunkat úgy ahogy van, és kész.

Nekem továbbra is furcsa, hogy egy irdatlan erdő kellős közepén éldegélünk. Ennek megvan a pozitív és negatív oldala egyaránt. Egyrészt hűvös, de télen nem hideg, nem szeles, mint lent a parton. Csendes, embert még nem láttam (hallani hallottam egyik péntek éjszaka, hogy a frász törje ki a kedves szomszédot). És az élővilág. Hát kétségtelen, hogy az is van neki, napközben etethetem a vadpulykát a teraszunkról, és idejárnak napozni a sárkánygyíkok is. Ha valaki meg tudná mondani, mi az, ami kábé akkora, mint egy megtermett patkány, de ugrál, és nincs hosszú farka (legalábbis a sötétben nem láttam), annak örülnék... (újból a szülők megnyugtatására: egészen biztos, hogy nem patkány volt, azért azt még felismerem, bármennyire is városi lány vagyok).

Negatív vonulat: az égigérő fák koronáján nem hatol be a fény úgy, mint megszoktuk. Tehát nem fürdik napsütésben a lakás, nem kell behúzni a sötétítőfüggönyöket, az biztos, anélkül is úgy alszunk, mint a dinnye. Plusz, nem látom a port a lakásban, tehát nem tör rám a takarítási kényszer kétnaponta.


Ő a teraszunk melletti ösvényen napozott, mondhatni, együtt kávéztunk egy reggel.


Nincsenek megjegyzések: