2010. december 7., kedd

Ünnepi készülődés

Sokan azt mondják, hogy nincs is igazi karácsonyi hangulat errefelé, mert meleg van, és ez nem olyan. Szerintem lehet olyan, ha akarjuk. Mert a Föld másik felén, ha hidegebbre fordul az idő, akkor hangolódunk ünnepire, itt meg, épp fordítva, ha ránk köszönt a bazi nagy hőség - mint az utóbbi napokban -, akkor lehet tudni, hogy helyben vagyunk. Csak reflex kérdése.

Mindenesetre a boltok gondoskodnak már október második felében arról, hogy el ne feledjük a Mikulás vagy éppen Jézuska érkezését, extra adag szórólapokkal bombáznak, és egyébként is szépen feldíszítve, csingilinges zenével várnak.

Az iskolában a gyerekek képeslapokat osztogatnak egymásnak, ajándékokat, ünnepi dekorációt készítenek, jótékonysági célra, vagy csak úgy, otthonra. Mivel is foglalnák le szegényeket, így az utolsó hetekben már senkinek nincs kedve tanulni (tanítani?),  utolsókat rúgja a 2010-es tanév, pénteken vége az iskolának. Mátyásék ma tartják az össznépi első osztályos búcsúebédet, Emmáék csütörtökön. A héten mindenki elköszön osztályától, tanárnénijétől, jövőre másokkal, másik teremben...

Az ausztrálok már december elején feldíszítik a fenyőt, a lakásdekoráció természetesen nem maradhat ki, és a Télapó majd 25-én reggelre csempészi a fa alá az ajándékokat. Nos, mi fokozatosan engedjük át magunkat a helyi szokásoknak, tavaly csakis 24-én állítottunk fát, de attól tartok, idén engedek a nyomásnak. A lakást természetesen feldíszítettük, még a terasz korlátján is színes fények villognak, és szerintem a jövő héten hagyom magam rábeszélni a faállításra. A mézeskalács sütögetést sem lehet kihagyni, tehát lesz mivel elütni az időt Karácsonyig. De a Jézuska szigorúan Szenteste érkezik továbbra is.

A helyi magyar közösség pedig volt olyan szerencsés, hogy egy Mikuli-buli keretén belül a Mikulás meglátogatott minket, és a gyerekek kaptak csomagot, plusz virgácsot is! Igazán remekül éreztük magunkat tegnap este, és nem csak az apróságok, de mi, felnőttek is.

Nincsenek megjegyzések: