Napra pontosan két évvel ezelőtt érkeztünk. Az első évfordulónkat olyan nagyszabásúnak éreztük, ez a második nem is jutott eszünkbe, csak késő délután.
A tanuló vízumunk az útlevelünkben szintén lejár a mai napon. Most már nem baj, van helyette másik. Igaz, még csak áthidaló, a híd másik vége pedig a ködbe vész, de ez már egy ígéret, legalábbis én annak veszem.
Annak ellenére, hogy mi szeretünk mindent időben, nem az utolsó pillanatban kapkodva elintézni, a vízumkérelmünket sikerült pár nappal az előző lejárta előtt benyújtani. Az elmúlt hónapokban egy alapos tortúrában volt részünk, gondolom ez is a játék része.
Igazából nem tudok még a kellő távolságtartással beszélni a történtekről anélkül, hogy ne fogjon el az indulat, de idővel talán ez is jobb lesz. Akkor pedig már nem is érdekes az egész, csak legyintünk majd rá.
Hiába tettünk meg minden tőlünk telhetőt, a dolgok a fejünk felett, hátunk mögött, sokszor a tudtunk nélkül történtek, néha úgy éreztük, a legcsekélyebb ráhatással sem vagyunk a saját ügyünkre, a jövőnkre. A hétköznapokban oly kellemes "no worries" szemlélet is iszonyat kiborító tud lenni, mikor az ember szeretne egy lépéssel már előrébb lenni az ügyintézésben, pláne, ha ekkora a tét, de nem, csak egy helyben toporgunk hónapokig, persze, majd a jövő héten beszélünk róla, hogy mikor beszélünk róla megint, stb.
Talán mindegy is, a lényeg, hogy a kérelmünk már ott van a többi millió között, ebből még akármi is lehet. Ezért dolgoztunk-küzdöttünk-szívtunk az elmúlt két esztendőben, szóval most keményen megpróbálunk örülni.
2 megjegyzés:
Egyébként végül milyen vízum lett a vége? 857 RSMS, esetleg decision ready-vel, ugye?
Gréta!
"Ennyi idő, erőfeszítés jó és rossz napok után nincs olyan, hogy ne legyen meg." Ugyanezt mondta nekem valaki, amikor pár hónapja még ugyanilyen cipőben jártunk mint ti. Mondták, hogy ne izguljunk, mondták, hogy minden rendben lesz. Ezeket mondom én is Nektek, bár tudom, hogy még nem lehet ezeket a dolgokat A Fránya Papír megkapásáig igazán elhinni.
Mindannyian veletek vagyunk, még ha nem is találkozunk olyan sűrűn.
Kitartás és élvezd a mangókat, nagyon sok van :)
Nagyon kedves vagy, Csabi!
Igen, RSMS, nem, nem lett decision ready, habár annak indult, és mi azt is hittük pár hétig, hogy aként lett benyújtva. Aztán kiderült, hogy mégsem, megpróbáltunk rajta segíteni, kezdtük az egészet elölről, benyújtottuk újra, de az immi visszadobta. Dióhéjban ennyi, emiatt vagyunk kicsit csalódottak, talán mert emberekben kellett csalódnunk. De semmi baj, magam is úgy gondolom, hogy innentől kezdve már csak felfelé mehet.
Még egyszer, köszönöm a kedves szavakat!
Megjegyzés küldése