Ahány ház

 

Tekintve, hogy közönségünk túlnyomó része Magyarországról olvassa blogunkat, arra gondoltam, írásaim lehetnének kicsit informatívabbak. Gondolom sokan - a személyes résztől eltekintve - arra kíváncsiak, milyen lehet az élet a földgolyó másik oldalán, esetleg éppen készülődnek a nagy útra, vagy álmodoznak róla.

A legutóbbi bejegyzésem sikerén felbuzdulva továbbra is épületes lesz a látvány, szó szerint, avagy: hol laknak az emberek Ausztráliában, milyen házikókat építenek? Sok képpel természetesen.

Általános vélekedés, hogy errefelé a házak könnyűszerkezettel, fa, néha fém felhasználásával, viszont mindenféle szigetelés nélkül épülnek, szimpla ablaküveggel, tehát semmiképpen nem úgy, ahogy azt magyar honban megszoktuk volt, vagy amiért akár egy fillért is fizetnénk odahaza, maximum hétvégi telken tűrnénk meg az ilyen kuckót. Nyáron.

Ha az államunk tradícionális házikóját nézzük, akkor a fenti megfigyelés helytálló, viszont az eltérő éghajlat miatt mások az elvárások. A Queenslandereket már az 1840-es évek óta építgetik, hol máshol mint Queensland-ben. Természetesen elszórva találhatóak más államokban is, de ez inkább különleges, mint általános jelenség.

 

A háború előtt épült Queenslanderek igényesen felújítva. Kölcsönvett képek
 

Sajnos ez a stílus a II. világháború után egyszerűsödött, hiszen változik az élet, változnak az igények, a cél az lett, hogy olcsó, és nagyon hamar elkészülő otthonokat építsenek, megtartva a típus előnyeit. Lekerült a díszítés, az igényes faragások, színes üvegek, a tágas verandák keskenyebbek lettek, esetleg erkélyekké szelídültek, hogy azért az ablakot meg lehessen pucolni. Idővel természetesen az épületek mind jobban alkalmazkodtak az éghajlati sajátosságokhoz, a lényeg azonban továbbra sem változott: fa szerkezet, ugyancsak fa borítással, bádoggal a tetején.

 

A Queenslander lehet egy- avagy két emeletes, tradícionálisan pedig három részre tagolódik: az alsó szint, ami tulajdonképpen a tartó cölöpöket jelenti, még ha beépítésre is kerül; a lakószint, esetleg két emeleten; és a padlás. Mindenképpen szükséges veranda, legalább egy, de akár több is, illetve valamilyen részben zárt, tehát fedett, de oldalfallal nem rendelkező helyiség, tekintve, hogy a család ideje nagy részét nem a szobában tölti.

 

Ez utóbbi is jelzi az "éghajlati sajátosságok figyelembe vételét", valamit a használt anyagok és a szigetelés hiánya is mind ezt a célt szolgálja. Az alsó, cölöpökön álló szint marha jó játék- vagy barkácsszobának, biliárd- esetleg pingpong meccsek lejátszására, de igazi funkciója, hogy távol tartsa az apró állatokat, bogarakat, hagyja elfolyni a nagy mennyiségű csapadékot, és legfőképpen, hogy "hűtse" a felsőbb szinteket, egyféle levegőzést, légáramlatot biztosítva. Az Egyenlítő közelsége és a nagyfokú kipárolgás miatt a páratartalom még télen, a száraz évszakban is magasabb, mint például Európa közepén, szükség van lakáson belül és kívül az állandó ventillációra, egy bizonyos fokú cúg jelenlétére. Teljesen zárt, leszigetelt közegben - különösen ha meleg is van egy kicsit - akár egy-két nap alatt is finom, egyenletes, szürke penészréteg lepné be az összes bútort, falakat, de még az ablaküveget is belülről, hogy a ruhákról ne is beszéljünk. Az esős évszakban pedig már a szigeteletlenség sem segít, csak a légkondícionáló berendezés, ami ugye már a modern kor vívmánya.

 

 Nálunk a belvárosban, tehát a legrégebben épült kerületekben akadhatunk Queenslanderekre. A központban modern szállodák tövében, ezek általában már nem lakásként, hanem üzleti célra kialakítva funkcionálnak. A belvárosi lakónegyedekben pedig egyáltalán nem ritka, hogy az utcákban más típusú épületet nem is találunk.

 

Látszerész a központban

Menyasszonyi-ruha kölcsönző. Itt is látszik, hogy az alagsor teljesen beépítésre
került, megnövelve a hasznos alapterületet, ezúttal üzlethelyiséggel

Utcakép, bár meg kell vallanom elég nehéz bármit is fényképeznem
úgy, hogy a fák meg bokrok ne takarják el a látványt

  

Eladták.
Az igen attraktív deszkakerítés pedig szinte kötelező tartozék, viccen kívül, nagyon népszerű.
Általában úgy néz ki, mintha igénytelen módon nem lenne lefestve, de vigyázzunk, ez csalóka,
ugyanis - jó esetben - évente lekezelik valami láthatatlan páccal, hogy az eső ne mossa szanaszét
egy nyár alatt.

 

 

Igen, az árnyékoló kötelező elem egy házon. Célszerű épületen kívül felszerelni,
hogy hatékonyabban védjen a melegtől, ez talán mediterrán hagyomány

 

Vidámsárga



Vidámkék
 

Jellemző a veranda beüvegezése is, nekem nagyon tetszenek a színes betétek

 

 



Egész biztosan izgalmas feladat lehet egy öreg Queenslander felújítása, megvan a maga varázsa a tömörfa padlóval, ólomüveg ablakokkal. Ugyanakkor egy erősebb ciklon esetén nem biztos, hogy fedél marad a házon, tekintve, hogy az újkori építési szabályok messze elkerülték. Figyelembe véve azokat a bizonyos környezeti, éghajlati sajátosságokat ugyanis a tető sarkait a nyolcvanas évek közepe óta bele kell csavarozni a földbe. Senki ne kérdezze ennek gyakorlati részleteit, ostoba nő lévén el nem bírom képzelni, ez konkrétan hogy történhet.

 

Mindenesetre Queenslandereket a mai napig építenek, gondolom a hatályos építési szabályoknak megfelelően. Meg lehet rendelni, elemenként leszállítják, ha akarod össze is szerelik neked, vagy magad is elbíbelődhetsz az összerakással. Hát, ez is izgalmasnak tűnik.

 

Ettől függetlenül az utóbbi pár évtizedben nem jellemző, hogy ilyen szép faházakkal tűzdelnék tele a környéket, helyette betonból építenek. Érdekes, mert úgy hallottam, hogy tőlünk délre inkább a könnyűszerkezetes házak emelése a jellemző továbbra is, persze modern köntösben.

 

A gyerekek iskolájának környéke. Szerintem a hetvenes-nyolcvanas években
 épülhetett ki a környék, tipikus egyenházak

A külső tartófalak betontéglából, a válaszfalakról fogalmam sincs, hullámlemez tetővel

 

Egészen közelről egyébként látszik, hogy a betontégla csak le van festve külső

vakolat gyanánt, és belül is ugyanígy, tehát a téglaminta a szobában is ott a falon

 Nemrégiben eshetett át renováláson, egész jól néz ki
 

Napjainkban pedig így néz ki egy építkezés, az előtérben látható az a bizonyos betontégla, igaz a falak már vakolva vannak, tehát "elemminta" sem kívül, sem belül nem tapasztalható:

 

 

Nekem igazából fogalmam sincs mit kell nézni ezen a képen,
de talán van, akit érdekel
 

Tehát a tartófalak betonból, a válaszfalak gipszkartonból

Tetőszerkezet (?), talán így hívják

 

Újonnan épült, egyébként gombamódra szaporodó lakónegyed. A telkek éppen akkorák,
hogy a ház rájuk férjen, túl nagy udvarra nem kell számítani

Ugyanazon házak, közelről. Az alapterület a mi felfogásunkban nagynak számít, szerintem
180-200 nm alatt neki sem állnak. A házak egyszintesek, minimum 3 hálószobásak, plusz
 természetesen a nappali repi célra meg egy family room, ahol nyugodtan lehet tévét nézni
és közben belekenni a csokit a kanapéba. Végül is hely, az van, fűtésszámla pedig nincs.

A mozgástér elég kicsi, hátul ott a deszkakerítés

Még üres telek, a munkálatok már megkezdődtek, csövek állnak ki a földből

A másik oldal már beköltözött, és boldogan mossák a hajót a délutáni napsütésben

Ami nekem nagyon furcsa: a házak nem a mezsgyére épülnek, hanem a telek közepére,
ami kész pazarlásnak tűnik. Az előkert nincs elkerítve, az udvar a ház falával egy síkban kezdődik.
Majd az épület mindkét oldalán van kb. 2-2 méter sáv, ami pont arra jó, hogy az ablakon kinézve a
szürke leceket bámuljuk. Hátul mindenképpen hagynak annyi helyet, hogy egy medence elférjen, aztán
megint léc, majd jön a szomszéd medencéje és terasza.

 

Ez a lakásforma az, ami gyakorlatilag mindenki számára elérhető, és évtizedek alatt ki is fizethető. Nem kell hozzá gazdagnak lenni, jelentős kezdőtőkére sincs szükség, csak egy munkahely szükséges hozzá (esetleg kettő, az asszonyéval együtt), és pár hónap alatt költözhető. Ismétlem, nem luxus, talán a legolcsóbb lakás-megoldás.

 

Utcakép egy pár évvel ezelőtt épült lakónegyedben. Szerintem a házak és telkek
mérete hasonló, mint az előző esetben, csak már zöldebb a vidék

 

Elvétve látni tetőcserepet is, alapvetően nem jellemző

 

Dupla garázs mindenkinek jár

Érdekes, hogy amikor ma reggel ezeket a képeket készítettem, alig találtam olyan
házat, ahol ne lettek volna otthon. Kint a ház előtt az autó, emberek

Szintén utcakép

Szintén üres telek. Nekem ez már nagyon picikének tűnik, mondjuk árulják egy ideje...
Nicsak, most látom, a szomszéd ház kivételesen a telekhatárra épült

 

 

Tegyük hozzá, az intimitás hiányát leszámítva talán nem is akkora baj, hogy nincs az embernek nagy udvara, tekintve, hogy itt a kertészkedés inkább nyűg, mint öröm. Először is, egész évben csinálni kell, nincs hópaplan, sem olyan időszak, mikor nem nő a fű. Sőt, nyáron a nedves időnek köszönhetően ha hetente kétszer nyírják, az sem elég. A bokrokat, bozótot inkább írtani, mint istápolni szükséges, a kókuszfákról idejében le kell szedni az elszáradt leveleket, és diót, nehogy lehullva valakit fejbecsapjon. Mindezt rohadt melegben, nincs más csak tűző nap meg bőrrák. Nem hiába a kertészkedést itt inkább férfiemberek végzik, persze védőöltözetben, igen elterjedt szolgáltatás a medencetisztítással együtt.

 

Azért léteznek természetesen olyanok is, akik igénylik a hatalmas teret maguk körül. Például a szomszéd utcában lakók. Az ő kertecskéjükben elférnek a hatalmas mangófák, medence, teniszpálya, sőt karám a lovaknak.

 

Maga a ház elég rusnya, a fa alatt lovacska hűsöl

Nem tudom eldönteni, hogy a kapu félkész, avagy befejezett állapotban leledzik,
de a cseréptető tutira bejön

Ők már befejezték a kerítést, van is miért

Szolíd kuckó bújik meg mögötte, a kamera a kapunál éberen figyelt,
míg ezt a képet készítettem

Belegondolni sem akarok, mennyibe kerülhet egy ekkora földdarab,
 vigyázat, kábé a fele látszik a képen!

A városképre tehát alapvetően a családi házas környezet a jellemző. Persze létezik élet az apartmanházakon belül is, de aki már családdal rendelkezik, megtelepedett életmódot folytat, vagyis úgy érzi, hogy most pár évig egy helyben maradna, az inkább önálló építmény megszerzésére törekszik.

 

Remélem, egy nem is olyan távoli napon mi is ebbe a kategóriába fogunk tartozni. Végül is a család már megvan hozzá...